Eltolva hát a mutatóállítás irányába, kiveszem a hátlapból a werket.
A számlap nagyon szép állapotban megmaradt, néhány patina pötty található csak rajta. További érdekessége, hogy nincsenek számlaplábak, hanem úgy van rápattintva a csapágylemezre a lap, mint az ételtároló műanyag edényekre a teteje. Az oldalán 4 óránál található egy beszúrás, vele szemben a csapágylemezen is, és a kettőt egy kis téglatest pozícionálja, egy csavarral a közepén.
Persze mindezt én sem tudtam, úgy kellett megfejteni, hogyan is tudom megszabadítani a számlaptól a werket. Miután ez megtörtént, a számlap alatt is érdekes dolgok vártak, ugyanis itt is rotort találtam, nem csak a hátlap felőli oldalon. Mint látható, a rotor nem körbe-körbe forog, mint a hagyományos automatáknál, de nem is teljesen olyan, mint a kalapács automata, mert nincs egy ütköző bak, a végein egy-egy rugóval, aminek neki csapódhatna. Megmondom őszintén, nem is tudom, mi a hivatalos megnevezése ennek a szerkezet kialakításnak.
A lengősúly két félből van összeszerelve csavarkötéssel, és mintegy körül öleli a szerkezetet, mindkét oldalán csapágyazva. A hátlap felőli végén, a lengősúly középpontjába van felcsavarozva egy fogaskerék, ennek toljuk neki a hátlapon található koronát, amely a hátlap belsejében szintén fogazott, s vele lehet megvalósítani a mutatószett állítását.
A félbe vett lengősúly
És a hátlap belülről
A hátlap belsejében látható egyedül némi kosz, egyébként a werk tiszta képet mutat. A járástartalék kijelzést egy fogasív-fogaskerék kapcsolattal oldották meg.
A járástartalék kijelző alatt látható lemezke rejti a felhúzó szerkezetet, egy billegő fogaskerékpárral, egy nagy felhúzó kerékkel, amely átnyúlik a csapágylemezen a túloldalon található motorrugóhoz, és egyúttal ellátja a kilincskerék szerepét is, valamint a kilincsrugóból. Nincs is külön kilincs, ez a kilincsrugóból van kialakítva.
Itt felsejlik a csapágylemez érdekes alakja is, elég nagy felületet kimartak belőle, hogy a belsejében elférjen a lengősúly. (Elég nehéz is volt vele dolgozni, mert sehogy nem fekszik fel a szerkezettartó gyűrűkre, amiken szerelni szoktunk.) A lengősúly kereke hajtja meg a billegő fogaskerékpárt, amely a felhúzó-kilincskereket. A fogaskerék rendszer felépítése legalább hasonlít az általánosságban elterjedt kialakításhoz. kivéve talán annyit, hogy nem a csapágylemez közepén csapágyazták meg a közkereket, hanem magában az órakerékben, amely egy csavarkötéssel rögzített sapka alatt található.
Amiről még mindenképp beszélnünk kell, az a motorrugó, mert természetesen ez sem egy hagyományos kialakítású. Az automata órákkal ellentétben, a motorrugó rugóház fal felőli vége nem szabadonfutós, hanem fixen rögzített két kis füllel, pontosan ugyan úgy, mint a szovjet óráknál. A rugómag viszont túl nyúlik a rugóház fedelen, és a fedélre rá van csavarozva egy kis karima, amely együtt forog a rugómaggal.
Ez azért van, mert úgy van összeszerelve, hogy amikor a rugómagot a fedéllel együtt a helyére tettük, utána sikattyúba fogva a tengelyt, a rugóházat el kell fordítani felcsévélés irányába egy fordulatnyit, és ekkor kell lerögzíteni a karimát a két csavarral. Ezáltal ad egy előfeszítést a motorrugónak, így az óra első megmozdítására azonnal mozgásba lendül a szerkezet. Ezt sajnos nem tudtam lefotózni, mert mind a három kezem kellett az összerakáshoz, így fogadjuk el a gyári szervizkönyvet:
Viszont jogosan merül fel a kérdés a kicsit hozzáértőkben is, hogy mi akadályozza meg a motorrugó állandó húzkodását, ha már teljesen felcsévélésre került. Nos, a lengősúly járástartalék kijelző felé eső végéből kinyúlik egy kis kampó, és ahogy a járástartalék kijelzőt mozgató kar végén található kis pöcök halad a csapágylemez széle felé, egyszer csak bele fog akadni a lengősúly kampójába, és egyszerűen fizikálisan blokkolja a lengősúly további mozgását. Ahogy jár le a motorrugó, és elmozdul a karos pöcök a werk belseje felé, ki fog mozdulni a kampóból, is ismét engedi a súlyt kilengeni. Hogy mik vannak!
Pirossal bekarikáztam, hogy érthetőbb legyen:
És már csak egy érdekességről ejtenék szót, az a másodperc stop megoldása. A hátlapi korona belső fele a motorrugó hídjába fúrt furatba illeszkedik bele, és a hídra rácsavarozásra került egy lemezke, amely egyik végén csavarral rögzítve van, a másik vége 90 fokban le van hajtva a motorrugó híd és a billegő hídja közé. A lemezke közepe szintén ki van vágva, és ebbe az ablakba a korona vége belógva, mozgatja azt.
Ahogy a lemezkét elfordítja a csavar körül a korona, úgy a másik lehajtott végét nekitolja a billegő koszorújának, megfogva azt járásában. Azaz jelen esetben csak tolná, mert valaki nem tudott angolul, és bizony kitépte a werket a hátlapból a nélkül, hogy eltolta volna a koronát mutató állításba, és így sajnos kiszakította a közepét a kis lemezkének. Éppen lehetne pótolni, mert egész véletlenül találtam egy darabot, de 30.000 jó magyar forintot kérnek érte.
Célszerű lesz majd egy kis lemezke darabot odaforrasztanom, áthidalandó a kitört ablak szélét.
Még egy utolsó pillantás az igen érdekes csapágylemezre, a billegő csapágyazása Novodiac rendszerűre hasonlít, kiforgatva bontható, tisztítható. Majd megkezdődik az összeszerelés művelete, az utolsó képen az összeállított kerékrendszer, és a meghajtó rendszer látható.
A járás beszabályozását is igen körülményes volt megoldani, lévén hogy a mérőcsipeszt nem tudom koronára csíptetni, mivel nincs is, de megoldottam, egyformán jár mindkét pozícióban. Plexi csere és a mutatók kiszidolozása után, ismét a régi fényében csillog az óra.
Köszönöm a figyelmet!
Dzsana
