No most egy Nomost sodort elém a sors, hogy leheljek bele életet. A NOMOS egy viszonylag friss óragyártó, a Berlini fal leomlását követő évben alapították Németországban, Glashütte városában. Az induláskor még Svájcban pakolták össze óráikat, emiatt a NOMOS Glashütte SA. névért harcolniuk is kellett a bíróságon, ugyanis tisztességtelen versenyre hivatkozva, meg akarták tiltani nekik a név használatát. Végül be tudták bizonyítani, hogy a legtöbb értékteremtés Glashütte városában történik, így megtarthatták a nevet. Az első sikeres sorozatuk a bauhaus stílusú Tangente órák voltak, amelyekbe Peseux 7001-es werkeket tokoztak, egészen 2005-ig. Azóta saját fejlesztésű szerkezetekkel rukkoltak elő, és azkat tokozzák. Jelen történetünk főhőse is az indulás korszakából származik, a Peseux 7001-es werkkel szerelve:
Vízszintes genfi csíkozású hidak, kékített csavarfejek, pofásnak tűnő darab. Viszont élet alig volt benne, érdekes, mert nem tűnik annyira koszosnak, a billegő mégis alig élt. A lengésszáma tragédia, az egyik oldalán 138 fok,
A másik oldalán 149 fok, nagyon kevés!
Mindenképpen valahol 200 fok felett kellene lennie, és a képe sem igazán szép. Kiugrasztottam hát az elegáns acél tokból, és megcsodáltam a parádés bicolor számlapot:
Miután felocsúdtam, óvatosan megszabadítottam a kékített acél mutatószettől, és a laptól. Alatta semmi érdekes, egy szokványos csapágylemez köszönt rám:
Először a billegő felső ütésbiztosítását bontottam ki, és kivettem a lyukas követ és a fedőkövet:
Majd kivettem a billegőt, és megvizsgáltam a horgonyt. Annyira beleszáradt már a lyukas kövekbe az olaj, hogy feszültség alatt meg tudtam állítani középen a horgonyvillát, a két határoló stift között.
A motorrugóházon is látszódott már kívülről a szennyeződés:
Elpucoltam hát, a lyukas köveket tisztítófáztam is, és tűdörzsárral is végig mentem a furataikon:
Az eltakarított csapágylemez:
És a kerék rendszer. Az alsó kismásodperces szerkezetek jobb felépítésűek, mint a centrálosak, egy kerékkel kevesebbre van szükség, egyszerűbb szerelni is, és nekem strapabíróbbnak tűnnek:
Majd felkerült a kerekek hídja is:
És a motorrugó a hídjával. Üresen lefuttatva a kerékrendszert, szépen lefut, és a végén ahogy kell, megforog visszafelé a gátkerék:
Végül a járat is a helyére került, majd a megfelelő kenőanyagokkal ellátva, erőteljes mozgásba lendült a szerkezet. Most már sokkal egészségesebb a járása is, és a Horometeren mérve is látszik a tisztítás jótékony hatása:
Köszönöm a figyelmet!
2 megjegyzés:
Szép óra! Élvezetes írás! Melyik iskolában tanultál?
Szia Laci, köszönöm! Vályi Hubánál tanultam az alapokat, utána több órás is segített az elindulásban.
Megjegyzés küldése