WTCC - Vasárnap - Beszámoló

A mai nap iszonyatosan eseménydús volt, és elég tetemes mennyiségű képet sikerült felhalmoznom, így egy kis időbe fog telni, amíg átnyálazom a képeket.

A MILC VARÁZSA

Ez a csodás ebben az M4/3-as rendszerben, hogy (szinte) mindent fel tud rá rakni az ember. Így ez a két üveg még jó darabig aktív lesz, ahelyett, hogy a padláson/szekrényben porosodna/gombásodna. Hát nem nagyszerű?

MEGLEPETÉS A RINGEN

Waro barátomat sikerült beleugratni egy gép vásárlásba (bár nagyon noszogatni nem kellett, mert egy ideje már nézelődött) és megbeszéltük, hogy ha vége a vizsgaidőszaknak, akkor elmegyünk majd fényképelni együtt. Június 23.ára volt hirdetve egy Time Attack futam a ringen, gondoltam ez megfelelő lesz, már a múltkori pályanapon is láttam Waron, hogy tetszene neki ez a sportfotó téma.

AMERIKAI PALACSINTA MEGGYES CSOKIKRÉMMEL

Íme egy újabb gyors kedvenc nasi recept. Bátran ajánlom ha tortára van szükséged, de nem akarsz sokat bíbelődni, ha kiadós reggelire vágysz vagy csak ha valami csokiban tocsogósra van szükséged MOST GYORSAN! :D

TANULMÁNYAUTÓ NÉZŐBEN - OPEL NAP

Először 2011-ben rendezte meg az Opel a Hungaroringen családi napját, az Opel Magyarország 20. születésnapja alkalmából. Akkor Waro barátom szólt, hogy jöjjünk ki, mert lesz Tankcsapda koncert. Úgy voltunk vele Nikivel, hogy ha már odamegyünk ingyen koncertre, akkor legalább illik előbb menni és megnézegetni az autókat. A közösségi autó nézegetés annyira jó hangulatúra sikeredett, - a többi, érdekes program mellett - , hogy azóta hagyománnyá vált a májusi Opelozás és Tankcsapdázás nálunk is. Meg még rajtunk kívül 40 ezer embernél, így szerencsére mondhatjuk, hogy van rá igény, hogy minden évben megrendezzék.

AMIKOR A SZERENCSE IS MELLÉM PÁRTOL, MIREXAL SUPERAUTOMATIC

Megláttam vaterán egy Mirexal Superautomatic karórát, eléggé lepukkant állapotban, nem működőképesen hirdetve. Az acél tok és a plexi is eléggé lepukkant volt, de ennek ellenére meg akartam szerezni, mert a számlapja nagyon szép volt képek alapján, továbbá van/volt már több Mirexalom is, és valahogy mind szép.

BFR DRIVER ACADEMY KUPA - KÉPEK

Múlt hétvégén került megrendezésre a Hungaroringen a BFR Driver Academy Kupa, melynek szombat délelőttjét a pálya mellett töltöttem és ezennel meg is osztom veletek az eredményt.

HÚSVÉTI BÁRÁNYOK

Közeleg a Húsvét, egy újabb ünnep ami mindenkit lázba hozz, kit ezért kit azért, de egy közös, mindenki készül rá. Ebben az évben úgy döntöttem tojások helyett bárányokkal várom a kedves és kedvetlen locsolókat. Ezeknek az elkészítési menetét osztom most meg veletek, hátha hasznát veszitek, vagy ötletet, húsvéti hangulatot kaptok tőlük. :)

MARCICA

Mivel a hétvégén nagyon szép idő volt, Nikivel beterveztünk egy kis macska fotózást. Marcicát kissé inaktív állapotban sikerült "elkapni", pont ebéd után volt, de azért megtett minden tőle telhetőt:)

MEGLEPETT EGY KÜLÖNLEGES SZERKEZETŰ RICHARD AUTÓMATA KARÓRA!

Pár hónappal ezelőtt vásároltam egy nagyobb óracsomagot, amelyben leginkább szovjet órák voltak, meg egy pár darab svájci. Volt benne egy acél tokos, automata svájci óra is, Richard névvel, de meg sem mozdult a szerkezet. Mivel egyáltalán nem működött, eddig nem foglalkoztam vele, de tegnap este rászántam magam, és elővettem.

2013. október 31., csütörtök

Hernyó kifli

Sziasztok!

Ezt a finomságot egy barátnőmnél láttam először. Rögtön felkeltette az érdeklődésemet csinos kis külseje és miután megkóstoltam rögtön el is kértem a receptet annyira finom. Most csináltam ilyet először így a külseje nem lett tökély de Andi húgom kétnaposan is jóízűen nyammogta a suliban. Remélem nektek is ízleni fog majd :)

    
 

           Hozzávalók:

           50 dkg liszt
           2 tk só
           1,5 dl tej
           1,5 dl víz
           2 ek. burgonyapüré
           3 ek olaj
           2dkg élesztő
           sonka
           füstölt sajt
           reszelt sajt
  • Elkészítés menete:


     Végy egy nagy tálat, öntsd bele a lisztet és a sót. Langyosítsd meg a tejet, mérd ki az élesztőt és tedd a tejbe. Amíg felfut az élesztő keverd a sós liszthez az olajat, a burgonyapelyhet és a vizet. Végül add hozzá az élesztős tejet is. Gyúrd össze az egészet ha túl lágy a tészta keverj hozzá még egy kis lisztet. Majd takard le és pihentesd egy fél órácskát.




    Ha kész a tészta oszd szét kisebb részekre (én 8-ra osztottam). A darabokat nyújtsd ki egy kb téglalap formára. Alulra tegyél egy szelet sonkát rá egy szelet sajtot, a felső harmadát pedig pizza vágóval vagdosd föl mintha egy medvetalp lenne. Ha ez kész szórd meg reszelt sajttal a felvagdosott részt.


    Hogyha ezzel is meg vagy göngyöld föl lentről a tésztát. Ügyelj arra, hogy a bevagdosott rész a kifli alá kerüljön különben szétnyílik sütés közben.






    Végül tegyük be 180 fokos előmelegített sütőbe. 20-30 perc múlva vegyük ki és tálaljuk.






    Jó étvágyat kívánok! :)











     

2013. október 30., szerda

A diák, akinek a HF-ről nem a Házi Feladat jut eszébe

Az előző posztban ott hagytuk abba, hogy Baukó Levente a Kincses Turbó Team csapat tagjaként, háta mögött tudhatott egy teljes szezont. Elindult a hosszú úton.

Felhívnám a figyelmet a bukó elején lévő feliratra:)...
A sors fintora, hogy útja szintén az évadzáró futamon ért forduló ponthoz, ugyanis 2011 utolsó versenyhétvégéjén a HF Racing Team vendége volt vasárnap folyamán. Ott összeismerkedett Szilniczky Gyulával, a csapatfőnökkel. Levente mesélt neki arról, hogy ki Ő, honnan jött, mit csinált eddig és mit szeretne. Jó hangulatú beszélgetés volt, nem történt semmi komoly. Legalábbis akkor úgy tűnt.
Egy hónapra rá azonban Gyula megkereste Leventét, hogy tervei lennének a 2012-es évadra és Ő pont beleillene az elképzelésbe. Emlékezzünk vissza, 2009ben a szezonzáró futamon Levente úgy kilincselt be a csapatokhoz, 2évre rá pedig már láttak benne lehetőséget mások is. Innen is látszik, hogy rettenetesen sokat számít egy végig tesztelt/dolgozott év, még akkor is, ha éles versenyen nem vesz részt a pilóta.




Pályára hajtás előtt, azért már látszik Levin is a feszültség...ez az egyik fő érv a bukó sisak viselése mellett: Elrejti az érzelmek egy részét és a csapzott frizurát. 
Levente egy kis gondolkodási időt kért, ismerkedett a csapattal, elmentek közösen gokartozni, pontosították az elképzeléseket, majd ezek után Levi úgy döntött belevág, csatlakozik a HF Racing Teamhez. 2012-ben már a HF Racing Team pilótájaként volt jelen, mint az utánpótlás nevelési program egyik tagja. Ez évben ugyan komoly feladatok még nem hárultak rá, de járt a csapattal, ismerkedett a légkörrel és persze tanult. Aztán eljött végre a pillanat, amire készült. Indulhatott egy versenyhétvégén, de sajnos nem itthon. Valenciában pattanhatott be egy Skoda Octaviába és mérhette össze tudását a mezőny többi tagjával. A versenyt megnyerte, az eredmény jutalmaként lehetőséget kapott a Förch Racing Supercup-os Porschéjának kipróbálására.

2012 végén nagyon jó esélyek voltak arra, hogy Levi teljes szezont fusson a német Volkswagen Scirocco Cup-ban, de végül nem sikerült megegyezésre jutni. Az azévi Skodás bravúr miatt felmerült az ötlet, hogy megcélozza a Cseh Skoda Octavia CUP-ot, de külső tényezők miatt mégse jött össze az ülés. Sajnos a cég akivel együtt dolgozott, a hazai autósportba pedig nem szívesen rakott volna pénzt.

Levi néha annyira lazának tűnik, hogy csak a 6 pontos öv tartja össze:) Tűnik, de itt már fejben a pályán van:)
 Aztán elérkezett 2013, amikor ugyan Levi autó nélkül maradt,de komolyabb feladatokat kapott a HF Racing Teamen belül. Lehetősége nyílt ismerkedni a csapat amatőr rally autójával és a formula autókkal is. Ebben az évben már teljes értékű teszteket végzett a csapat számára, a tesztelés már nem csak arról szólt, hogy szokja az autót. Idén is belefért egy kis Mazdázás, hogy miért az talán sejthető, de bővebb infót nem oszthatok meg egyelőre.



Aztán megint eljött a nagy lehetőség, úgy tűnt idén is alkalma nyílik indulni a szezonzáró futamon. Sajnálatos módon nem jött össze a dolog, de Levente bizakodó.


Egész napos telefonálgatás és rohangálás - ez jellemezte Levi 2013-as évadzáró OB futamát.
Most minden erejével a 2014-es szezonra koncentrál, vagyis arra, hogy összeálljanak az anyagiak. Szerencsére úgy tűnik máson már nem múlik a dolog, de Levente még nem akart nyilvánosságra hozni semmi konkrétumot. 

Levi a két autó közti különbséget keresi

Nem kicsit kapott, de Levi autószerelőnek tanul, simán hazavinné megszerelni:)
 Az idei Szilveszter rallyn való indulás esélye magas,de Levi a sok "majdnem indulás" után tényleg nem akar semmit se elkiabálni. Hogy ha lesz biztos információ a jövőjével kapcsolatban, azt itt olvashatjátok.
Így jutottunk el a jelenbe, itt vagyunk most.

Ha egy versenyző nem overállban van, akkor is fel lehet ismerni a néha feltűnő, autó látványára előbújó, kanyarvadász ábrázatáról.És a csapatpóló is segít azért egy picit.
Hát ezt nem lesz egyszerű kilakatolni...Levi még mindig a Lotuson szörnyülködik:)
Ekkora kupát akarok jövőre ezen a versenyen szerezni 
Irányváltoztató célszerszám- avagy a kormány - Levi lelkesen magyaráz és mutogat érdekes részleteket Ifj.Ficza Feri autóján.


Leventét továbbra is aktívan fogom faggatni a tények állásáról és ha van valami fejlemény/történés/érdekes sztorija akkor azt megosztom veletek.

És persze szurkoljatok Levinek, hogy összejöjjenek a tervei (lájkoljátok az FB oldalát: Baukó Levente - official ), hogy tudjak miről írni és ti is megtudhassátok: Hogyan készül az autóversenyző.

Eddigi részek:
Első rész
Második rész
Harmadik rész


Z

2013. október 27., vasárnap

Ecseri úti kalandok

Úgy hozta az élet, hogy megkért egy barátom, hogy szombaton menjek fel vele Budapestre, mert lőtt valami bútort a vaterán, és segítsek neki elhozni. Mondtam neki rendben, de akkor már kössük össze a kellemest a hasznossal, szombati utazás révén nézzük már meg azt a híres ecseri piacot, mert azt rebesgetik, hogy ott rengeteg az óra. Haver nem egy órabuzi, de ráállt a dologra, let's go. Felhívtam Órabuzi Lacit is, aki már többször csalogatott, hogy nekem az a piac kánaán lenne, és reggel 9 óra magasságában volt talink a piacnál. Mivel haver szépen úsztatta a gépet az autópályán, így kicsivel hamarabb odaértünk, és mivel Laci még a fogát mosta otthon, így azt javasolta, hogy a piac mellett van egy külső körlet is, addig szemrevételezzük azt önállóan. Ez egy külön drótkerítéssel elkerített övezet volt, belevetettük hát magunkat. Mindjárt a bejárat utáni első asztalon találtam pár órát, már kezdtem is örülni, hogy itt tényleg kánaán lesz. Most éppen egy nagy Ruhla projektben vagyok benne, amikhez jó lenne pár alkatrész, és pont megláttam egy nem működő, rossz számlapos, rossz tokos Ruhlát, gondoltam, még jól jöhet. Kérdezem mennyi, válasz 6. Itthon 500 Ft-ért szoktam venni az ilyeneket, de mondom ez Pest, az a 100-as még belefér. Keresem a tárcámban a 600 Ft-ot, erre látja az eladó, hogy a csörgősök között keresgélek csak, s erre moondja, hogy 6000! WTF? Holy Crap! NORMÁLIS? Egy kő nélküli, működésképtelen, rossz számlapos Ruhláért? A hülyék a túloldalon laknak! Gyorsan tovább is álltam, nem kellett sokat lépnem, a két asztallal odébb ismét órák. Bicolor számlapos Pobeda, amlyeből a számlap volt egyedül értékelhető, meg a mutatószett, a tok az olyan 70%-os, werk nem megy. Mennyi? 5 Na, mondom kezdődik! 500? Nem, 5000!. Na gondoltam, nyilván rossz helyre jöttem, vagy ezek nem forintban beszélnek, de még egy teljesen rossz Doxára is 12-őt mondott, így csalódottan odébb álltam. Egy másik asztalnál egy szép állapotú Pobedára mondtak talán elfogadható árat, mert 6-ot mondott rá, csak hát én leszervizelve, felújítva nem tudom ennyiért eladni! Amúgy szép volt, nekem is volt már ilyenem:



Közben befutott Laci is, tiszta fogakkal, s mondom neki, hogy vigyen valami jobb helyre, mert itt a külső körleten rajtam akarják begyűjteni a helypénzüket. Laci bíztatott, fel a fejjel, irány az ecseri! Mivel Ő már sokszor járt itt, a fele eladót ismeri, tudja, hol, kinél vannak órák, így hát neki láttunk. Az elején itt is kezdtek vad árakat mondani, pl. volt egy raketa, amelynek a tokja szép volt, de a számlapja csúnya, meg nem is működött. Mennyi? 6. Kérdezem, legalább belenézhetek a tokba? Az engedély után kinyitom a tokot, a billegőnek nem volt meg sem az inabloc rugója, sem a fedőköve -lyukas köve, ott kandikált ki a billegő csapja a hídon. Ember, ez a werk hiányos! Azt mondja, nem baj, majd jönnek a nepperek, és elviszik, mert ők megcsinálják. De kérdem, ennyiért? Nincs is ára ennek az órának, a vételi ár 6, a szerkezet szerviz min. 3, egy számlap kb. másfél, kellett volna rá egy plexi is, meg egy szíj is, gyorsan 10 felett vagyunk, Mennyit adnak most egy Raketáért felújítva? 4-5000 Ft? Egyszerűen nem értem, kinek éri meg? Na mindegy, next, itt már normálisabb árakat mondott a bácsi. Nem működő, de szép számlapos, szép tokos Poljot 1500 Ft. Gyere, vedd a kabátod, te velem jössz!



Az eddig hallott árak után ez szinte ingyen volt! Kezdtem végre reménykedni, hogy mégsem térek haza üres kézzel. Bár az egyik kezem tele volt, mivel haver kocsijában nem lehet enni, megjegyzem, az enyémben sem, patika a gép, így kénytelenek voltunk piacolás közben elmajszolni a szendvicseinket, ami Lacit rendkívül mód idegesítette valamiért. Biztos Pestországban ez nem szokás, de a belügy az nagy úr! :-) Üres gyomorral mégsem lehet úgy alkudni! Szóval kezemben a szendvicsemmel egy másik asztalnál találtam egy Csehszlovák diplomata órát, egy szép dátumos Prim, szép csíkozott számlappal, tűrhető tokkal, működő werkkel. Mennyi? 5! Na, itt legalább a kiindulási alap már lejjebb volt, de mondom á, egy cseh óráért? Mennyit gondolok? 1500. Szó nem lehet róla! De mondom ez "csak" egy cseh óra, nem egy Patek. Végül 2000-ért ide adta, örülök neki, mert szép órát fogok belőle csinálni, és még így koszosan is pontos:




Új plexivel, kipucolva parádés lesz! Aztán az egyik helyen meglepődtem, volt egy nagy tokos Doxa, mennyi? 4! Hogy? Nem is 10-ről indulunk? Tulaj szerint nem működik, nincs felhúzó sem. Megmozgatom a tokot, a másodperc mutató azonnal megindult, mondom 3500 Ft. Done! Kihasználva az óraátállítás okozta időzavart, már ma hajnalban le is szervizeltem. A felhúzó tengely végéből letört egy darab, fet hosszabbítóval orvosolható. ETA 1114-es van benne, gyönyörűen jár, mehet a tok + számlap felújítás.




Laci bevitt egy kis helyiségbe, hogy ott alkatrésznek való órák vannak. Mivel nem láttuk, szólt az öregnek, hogy kapja elő azt az alkatrésznek való tálcát. Előkerült hát, s találtam benne egy Poljot Kirovskyie-t, aminek a tokját ugyan fel kell újítani, s valóban nem járt az óra, tökig fel volt húzva, viszont mozgatásra megindult a másodperc mutató egy pár lépés erejéig. Király, semmi baja, csak koszos. Meg volt egy szép számlapos Cornavin is, korona nélkül, de épp szerkezettel, ez is csak koszos szerintem. Még a felhúzó tengely is megvan, és épp. 1800 Ft-ért sikerült elhozni a kettőt:



Ez jó bolt volt, de mégsem ez volt a nap legnagyobb fogása. Egy bácsinál volt egy nagy vitrin, alatta rengeteg órával. Volt vagy 20 Doxa, de hát mind olyan állapotban, mint amilyet én is vettem, és 10 felett beszélgetett, persze a két arany Doxára ezt érthető is. Egyszer csak mondja az öreg, hogy neki most ez az óra a kedvence, mert szép a szerkezete, és vesz elő egy nagy tokos, sötét szürke számlapos órát, hogy megmutassa a szerkezetet. Közben kérdem, hogy de milyen óra az? Azt mondja, nem tudja, mert nem ismeri az orosz órákat. kipattintja hát, és a következő látvány tárult elém:



Ombre, mondom ez egy Molnija! Á, az ki van csukva. De, mondom ez az, csak centrálos. Emberünk nem hisz nekem, és elővesz egy Molnija zsebórát a vitrinjéből, kinyitja, melléteszi. Á, ez nem az, mondja nekem, és mutogat a felső kis hídra, hogy teljesen máshogy néz ki. Ember, ez ugyan olyan, csak a zsebes az alsó kismásodperces, ennél meg a centrálos másodpercet úgy oldották meg, hogy a centrál tengely kihozták a kerekek hídja fölé, az a kis híd szorítja le, amit mutogat, és a hídra kívülről oda biggyesztették a másodperc kereket. Ez a külső centrálos Molnija, de lényegében ugyan az. Végül sikerült meggyőznöm, de igen kemény és hosszas alkudozás következett. Nagy, 40 mm-es tokban, szép számlappal beleszerettem, kellett nekem, s végül sikerült megegyeznünk, és elhoztam ezt az Ural karórát. Nem beépítés, gyári!





Összességében megállapítottam, hogy a kedves eladók le akarják húzni az érdeklődőt, iszonyat nagy árakat mondanak, és sok helyen alkudni sem lehet. Amikor a működésképtelen csörgős Poljotra is 8000-ret mond, még a másodperc mutatója sem volt meg, és akkor meg van sértődve, ha ki akarom nyitni a tokot?
Egy másik asztalnál az öregasszonytól kérdezem, mennyi ez az óra? 8000 Ft. Mondom micsoda? Egy alkatrésznek való Pobeda? Hát ő azt nem látja, nincs nála a szemüveg! Igen, akkor a 8000-ret mi alapján állította be, kezét csókolom? Szóval igen nehéz ott vásárolni, az a baj, hogy nem a lomtalanítás során talált órákat viszik ki a gazdáik, hanem már ott is a nepper akar eladni neppernek, ütköznek az érdekek! :-) Mindenesetre örülök, hogy elmentem, tanulságos volt, jól szórakoztam. Lehet, oda kellene mennem nekem is árulnom, mert amilyen árakat ott kérnek a lepukkant órákért, én annyiért nem tudom eladni a felújítottakat a vaterán! De sehol sem....
Közben azért haver is lőtt egy Skoda tápszivattyút, meg egy kerámia kés készletet, így ő sem unatkozott! :-)

2013. október 24., csütörtök

Rotary Revolution - Gokartból az RX-8-asba

Az előző posztban ott fejeztük be, hogy Levente majdnem feladta álmait, új hobbit talált magának és talán autóra se néz többet. Aztán úgy tűnt, a kötelék erősebb annál, hogy észérvekkel le lehessen mondani erről a vágyról.

Bár Levente 2007-ben kezdte el komolyabban szervezni autós karrierjét, nem ment minden olyan simán, mint ahogy remélni lehetett. A dolgok nem akartak összejönni, a pénz még mindig hiányzott és Levente másodjára állt úgy az autóversenyzés kapujában, hogy nem tudta eldönteni: erőltesse-e a bejutást. Az új hobbi magával ragadta, Levi zenélt és fellépni járt barátai zenekarával. Közben egy-egy versenyre eljutott - mint induló természetesen - talán ennek is köszönheti azt, hogy nem tudott véglegesen és teljes mértékben hátat fordítani eredeti álmának. Szépen szólt a gitár, de nem úgy, mint egy Wankel...


Aztán 2009 nyarán Levente úgy döntött, hogy elég volt. Visszatér a versenypályára. Olyan szép lenne leírni, hogy Levi talált magának szponzort és már ebben az évben autóba ült. De nem így történt. Illetve nem teljesen. Nagyon sokszor hallani versenyzőkről, hogy azért vannak ott mert valaki befizette, azért tesztelhetett ezzel és ezzel a csapattal mert... Ezek a hírek mostanság pont aktuálisak a két fiatal orosz srác miatt a Forma1ben. Viszont Levente csak magának köszönheti, hogy 2009-ben versenyautóba tudott ülni. 2009 Október 24.én (pont 4éve) volt a szezonzáró futam a Hungaroringen. Levente itt találkozott a Kincses Turbó Team-mel és úgy gondolta érdeklődik náluk egy keveset. Rövid beszélgetés után Levente rákérdezett, hogy beszabadna-e ülni az autóba, majd erre egy meglehetősen meglepő választ kapott. Azt mondták neki, hogy igen, ülj be, kösd be magad, indítsd be... . Hát így jött össze Leventének az első komolyabb ismerkedése egy túraautóval. Az élmény letaglózta Őt és talán azon a szombaton fogant meg a fejében a végső cél, a túraautózás.



Levi 2010-ben is kapcsolatban maradt a csapattal, de sajnos anyagi okok miatt, nem született köztük komolyabb kapcsolat, annak dacára, hogy mind két fél érdeklődött a másik iránt. A 2010-es szorgos kapcsolatépítés gyümölcse volt, hogy Leventének sikerült szponzort találnia, így minden akadály elhárulni látszott attól, hogy 2011ben már a Kincses Turbó Team tagja lehessen.
Levente 2011-ben, márciusban ülhetett be először versenyzőként a csapat Mazda RX-8-asába, ez volt Levi első komoly tesztje a csapattal és úgy általában. Végre egy IGAZI túraautóban ülhetett egy profi csapattal a háta mögött, szponzori támogatással.



A 2011-es szezont Levi végig tesztelte, tapasztalatot szerzett a versenygépjárművel és szokta a légkört. Aztán 2011 végén eljött amire nagyon vágyott, lehetősége adódott indulni az évadzáró futamon. Sajnos ez a lehetőség végül kútba esett, mivel nem kapta meg az induláshoz szükséges Licence-et. Nagyon drámaian hangzik, de egy ilyen év után semmi oka nem volt bánkódásra, hiszen végre ott volt. Egy profi csapat tagjaként, versenyzőként, folyamatos teszteléssel a háta mögött és értékes kiló méterekkel a kezében és a lábában.



Természetesen a dolgok ismét nem úgy alakultak, ahogy Levi várta volna. Ha érdekel, hogy hol folytatta Levi a versenyzést, hogy lett a Skodából Porsche, akkor olvassátok el a következő posztot, ami a tervek szerint a "visszaemlékezős" sorozat utolsó tagja lesz. Ha szimpatikusnak találjátok Leventét és segíteni akartok neki, akkor lájkoljátok FB oldalát és olvassátok a sorozatot továbbra is:)

Eddigi részek:
Első rész
Második rész

Z


2013. október 22., kedd

Glashütte Spezimatic Reborn

Érkezett hozzám felújításra egy Glashütte Spezimatic karóra. Elsősorban érzelmi okokból szerette volna felújíttatni a tulajdonosa, mert az édesapjának ilyen karórája volt, amikor kisgyermekként szaladgált a lába körül. Megértem az érzést, hiszen nekem is nagyon fontos apu Seiko 5 DX-e, hiszen a mellett nőttem fel. Egy ilyen tárgy nagyon bele tud ivódni az emberbe, hiszen gyakorlatilag mindig látja az ember. Éppen emiatt szívesen vállaltam el, bár már az előzetes képek alapján láttam, hogy nem lesz egyszerű dolgom. Mikor megérkezett, akkor sem láttam derűsebben a helyzetet, szegény kapott az élettől. A tokot az izzadság kráteresre marta, a számlapon a lakk teljesen elöregedett, az acélbetétes plexi kuka, de legalább járt az óra!








Szerencsére a tok elég izmos, vastag falú, így lehetett miből lepolírozni. Aranyozás előtt tükör simára kell felpolírozni a tokot, mert különben minden egyes apró hiba meglátszik rajta, az aranyozás meg még fel is nagyítja. Miután leadtam a tokot aranyozásra, nekiláttam a werknek. Már csináltam ilyen automata GUB-ot, egyetlen híd alatt van minden, a járat kerékrendszere, az automatika kerékrendszere, szóval sok-sok csapot kell egyszerre a helyére rakni. A jó hír viszont, hogy aránylag könnyen vissza lehet rakni a hidat. Amit fontos megfigyelni, hogy a kilincs elég hülye megoldású, két hajszálvékony "drót" van, amelyek egyik végei egy-egy kis lemez darabkán, a kilincsen vannak rögzítve, a másik végei pedig egymást keresztezve a csapágylemez szélében kialakított kis résbe feszülnek be. Nem mindegy, hogy állnak, ezt érdemes megfigyelni szétborítás előtt.



Szétborítottam, elpucoltam egyesével mindent kotyvában is, és benzinben is, majd jöhetett a tisztítófázás, lyukas kövek tisztítása.



Ezután összelapátoltam, beolajoztam, s kezdődhetett a teszt.


Nem igazán tetszett a járása, valami nem stimmelt vele! Elkezdtem hát keresni, hogy mi lehet a baj, és amikor rájöttem, hát nem örültem neki. Ennek nincs centrál kereke, hanem középen csak egy centrál tengely van, annak végén egy kis fogaskerék, és ez hajtja meg a másodperc kereket. A kis centréltengelyt pedig egy réz lemez szorítja le, amely "Z" alakú, az egyik végét csavar rögzíti a csapágylemezre, a másik vége pedig szabadon nyomja lefelé a tengelyt. És itt volt a hiba, a "Z" alakú lemez felső része nem vizszintesen állt, és a lemez széle meg-megakadt a fogaskerékben. Ez azt jelentette, hogy kaptam egy újra táblát, boríthattam szét újra. Éljen!


Nem volt mit tenni, muszáj volt, hiszen így nem jár rendesen az óra. Szétborítottam újra, megigazítottam azt a fránya lemezt, össze, és most már egyből szebben is járt a billegő. Most már magára hagytam a kész werket, hogy ketyegjen, és nekiláttam a szíj polírozásának. Gyárilag az acél szíj is aranyozott volt, a gazdija szerette volna, ha az is marad, de mondtam neki, hogy az nem fog menni. Egyrészt értelme sincs, mert az utólagos aranyozás nem olyan vastag, mint a gyári, másrészt a szíjról gyorsan le is kopna. Na meg nem is lenne olcsó, mivel az aranyozandó tárgy súlyától függ az aranyozás (nem értem, miért), és ember nincs, aki elvállalná. Ezt is ugyan úgy tükör simára kellene polírozni előtte. Így nem maradt más hátra, mint hogy egy acél csatot varázsoljunk a matt, kopottas aranyozású szíjból. Hát, nem volt kis meló, szemenként mentem rajta végig. A végeredmény majd látható az össz képen, de így nézett ki:


Egy hét múlva elkészült a tok aranyoztatása is, na, gondoltam, már csak össze kell dobni. Az első kínlódásom a másodperc mutatóval kezdődött. Nagyon nem is lehet nyomni a tengelyre, mivel csak a korábban említett kis lemezke tartja, másrészt, hogy ne legyen egyszerű, ennek el volt ferdülve a hüvelye. Vagy az égnek állt a mutató, vagy elakadt a nagy rakott indexekben. Hát, életem eddigi legnehezebb mutatóbeállítása következett... Aztán megjött közben a 325-ös acélbetétes plexi is, raknám bele a tokba, hát az Istenért sem akart sikerülni. Tokpréssel nyomtam a helyére, és még akkor is kiugrott a helyéről. Azt már megszoktam, hogy ha rendelek pl. egy 310-es sima plexit, akkor az vagy 309-es, vagy 311-es, el vannak méretezve, de acélbetétesnél ez eddig nem volt megszokott. Vettem egy számmal kisebbet bele, az meg elforogott. Így végül a 325-ösnek az alsó szoknyáját finom vízpapírral körbecsiszoltam, ezáltal csökkentve az átmérőjét a falcnál, és végre így benne maradt a helyén. Azt hittem, túl vagyok a nehezén, de persze, hogy nem voltam. A szíjat a tokhoz pici, 10-es rugós stifttel kell rögzíteni, mivel ennek a közepén van a tokfül. Igen ám, de a 10-es rugós stiftek között is van vékonyabb-vastagabb, rövidebb-hosszabb rugós tagvéggel végződő, kisebb-nagyobb vállal rendelkező. Próbálgattam én mindent, de sehogyan sem akart összejönni. Vagy kihullott a helyéről, vagy bele sem ment. Végül azt a megoldást választottam, hogy kerestem két olyat, amelyik majdnem belement, de a rugós tagon lévő váll megakadályozta, hogy jobban bele csússzon a szíjba. Fogtam hát, és leköszörültem ezeket a vállakat, s végül ezzel sikerült összeraknom. Megküzdöttem vele rendesen, de végül összeállt, mint a krumplis tészta. Azt gondolom, megérte ennyit küzdeni, nekem nagyon tetszik, remélem, a tulaj is elégedett lesz vele....







 
A dizájn alap sablonját innen töltöttük le: Free WordPress Themes | Bloggerized by Lasantha - Premium Blogger Themes | Elf Coupons